Gyalogos túrajavaslatok

Sétánkat a város központjában lévő Városházától (Fő út l.) indítjuk. A műemléki környezetben található épület 1893-ban épült, s azóta a település közigazgatási funkcióját látja el.

A Városháza száraz kapu bejáratával szemben, a bal oldalon, található a Koppány János Szlovák Néprajzi Gyűjtemény (Szent István tér 2.). Az egyemeletes épületben tekinthető meg az 1067 darabból álló szlovák néprajzi gyűjtemény, melynek 80 %-a tótkomlósi eredetű. A néprajzi gyűjtemény Koppány János evangélikus lelkész országos, sőt nemzetközi hírű magángyűjteményéből alakult ki. Az előtérben látható gazdag képi anyag vezet a nagyszobába, ahol a gyűjtemény legértékesebb része található. Többek között a tótkomlósi pingáló asszonyok remeke, a festett kemencetévő (1919), a legények által díszesre faragott mángorlófák, komlósi kerámiák, menyasszony koszorú, porcelán faliórák, citerák láthatók. A gyűjtemény legrégebbi darabja az 1802-ből származó saroktéka, tetején a komlósiak legnevezetesebb zöld-sárga mázas cserépből készült kéménydíszével. Az első emeletre haladva a lépcsőházban a malomkőből formált hirdetőkő, valamint az I. világháborút megelőző időszak portréi csodálhatók meg. Az I. emeleti nagyterem anyaga három részből áll: cseréptárgyak (fazékgyűjtemény, korsók, konyhai edények), népi bútorzat (mennyezetes ágy, faragott székek, tulipános ládák), különféle eszközök (kolompgyűjtemény, falitékák, rokkák, fokosok, guzsalyok, tarisznyák). Szép látnivalót nyújtanak a tótkomlósi asszonyok rézből formált híres kontytűi is.

A néprajzi gyűjtemény vasajtaján kilépve az Evangélikus templom monumentális épülete tárul elénk. Városunk szimbóluma 1795-ben épült, barokk stílusban. A templom országosan védett műemlékeink közé tartozik.

A templom főbejáratán távozva, továbbra is a templom oldalán a piactér mellett elhaladva közelítjük meg Juraj Dolnozemsky magángyűjtő, költő szülőházát (Gajdács P. u. 1.). Nevezett költőnk gazdag magángyűjteménnyel rendelkezik, melyet a piacteret elhagyva, balra, a Gajdács utcába fordulva az utca bal oldalán épült első lakóházban találunk meg. A verseiről sem kevésbé híres költőnk több mint két évtizedes gyűjtőmunkájával teremtette meg a helyi szlovákság népi kultúrájának jellegzetes tárgyaiból álló magángyűjteményét. A gyűjtemény több száz darabból áll, s folyamatosan gazdagodik a településünk szlovák nemzetiségére leginkább jellemző tárgyakkal, eszközökkel. A szülőházból kilépve, utunk visszatér a Széchenyi utcára, s a posta épülete mellett egyenesen haladunk tovább. 

Utunk a Tótkomlósi Szlovák Tájházba (Széchenyi u. 11.) az országosan védett műemlékhez vezet, ahova balról négy utcát elhagyva jutunk. A tájház közvetlenül a volt Házipari Szövetkezet épülete mellett található. Az első tájházunknak otthont adó lakóházat 1886-ban építették, mely az ország első tájháza volt! A vályogból épült, nádfedeles tetejű (szoba – konyha – szoba – kamra – istálló) lakóházban a falakat régi színes virágmotívumú festés díszíti. A köznapi sütő-főző edények, fazekak, lábasok, valamint az első szobában látható díszes párnákkal vetett mennyezetes ágy, a festett virágos sarokpad, a cifrán szőtt vagy hímzett törölközők mind a népi hagyományokat mutatják be. A hátsó szoba ma Tomka Judit tiszteletére berendezett emlékszoba. Tomka Judit Tótkomlós kiemelkedő népművésze, a tótkomlósi amatőr színjátszás szervezője volt. 137 darabot tanított be, sokszor maga is szerepelt. A szobában elhelyezett bútorokat, valamint a falakon függő képeket Tomka Judit festette. A falakat oklevelei, fényképei ékesítik. Az emlékszoba különlegessége az a díszóra, amelyet Tomka Judit a 100. színdarab bemutatása, rendezése alkalmával Horthy Miklós kormányzótól kapott ajándékba. A hátsó szobában a híres tótkomlósi háziipar, a szövés, eszköztára kapott helyet. A fogason függ a tótkomlósi szűcsök által készített suba és gyönyörű ködmön. A ház folytatásaként a kamrából és az istállóból a berendezők kiállítási helyiséget alakítottak ki, melyben a híres tótkomlósi szövetkezet termékei láthatók. Az udvaron helyezték el a fatalpú, favázas vesszőből font hambárt, gabonatárolót. A virágoskertben a hely kedvelt virágai nyílnak (rozmaring, zsálya, fodormenta, sáfrány, stb.). A gémeskút az eredeti helyén maradt.

A tájházból kilépve utunk visszafelé vezet, következő állomásunk Jankó János szülőháza (Jankó János u. l.). Az utcán visszafelé haladva, a volt Háziipari Szövetkezet épületét elhagyva átsétálunk a Széchenyi utca túlsó oldalára. A Széchenyi és a Jankó János utca sarkán áll a település országosan is elismert festőművészének, grafikusának szülőháza. A magyar szatirikus politikai karikatúra megteremtője, s mindmáig egyik legkiválóbb képviselője Jankó János (18331896) rajzoló és festőművész. Hatvanezer rajz került ki ceruzája alól, melyek a magyar karikatúraművészet legsikeresebb gyöngyszemei. Ezek az alkotások a Bolond Miska, Borsszem Jankó, Üstökös, Bolond Istók élclapokban láttak napvilágot. Legismertebb festményei – Búsuló betyár, Magyar parasztmulatság, Népdal születése, Lóvásár – a Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban ma is láthatóak. Leghíresebb alkotása az a festmény, ami a régi tízforintoson volt látható. A hálás komlósiak, az önkormányzat és a nevét viselő iskola minden tavasszal szülőházának megkoszorúzásával emlékezik meg Jankó János születésének és halálának évfordulójáról valamint az iskola országos karikatúra pályázatot ír ki.

Következő állomásunk a volt Komló Szálló (Széchenyi u. 2.), mely az evangélikus templommal szemben található. Ehhez az impozáns épülethez nagyon egyszerűen vezet utunk, hiszen a Széchenyi utcán egyenesen, balról négy mellékutca mellett elhaladva jutunk. A patinás Komló Szálló szintén műemléki környezetben lévő épület, mely korábban étterem és szálló funkciót töltött be.

 


Gyalogtúránk a Szép utcai Tótkomlósi Szlovák Emlékházhoz vezet. Az utca végén található elágazásnál egyenesen megyünk tovább, s balra a második utcába fordulunk. Az emlékház az utca bal oldalán található. A múlt században épült Szlovák Házat (Szép u. 5.) a várossá nyilvánításkor, 1994. április 22-én avatták fel. Az országosan védett műemlék ház utcai homlokzata előtornácos, oszlopos, teteje náddal fedett, kéménye boltíves. Falait fehérre meszelték, kékesszürke falalji elhúzását virágmintákkal pingálták. A konyha hátsó részében található a szabadkémény, ahonnan a két szobát fűtötték, s fent füstölték a nevezetes helyi kolbászt és más húsféleségeket. Az első szoba nagyméretű tisztaszoba, melyet korabeli festett tótkomlósi bútorokkal, lakberendezési tárgyakkal rendeztek be. A kemence felett hosszanti ruhaszárító fogas található, mely rendszeres volt a tótkomlósi házakban.

A szlovák gyűjteményből túránk a Száraz-érhez vezet, a településen átfolyó csatornához. Az emlékházból kilépve jobbra indulva, az utca végénél jobbra fordulunk. Ugyanazon az utcán haladunk, amelyen idefelé jövet. Az utca végén, a Komló Szálló épületénél balra fordulunk, s egyenesen haladunk a szemben, 15 m-re található hídhoz. A híd a Száraz-ér csatorna felett húzódik. Természeti értékünk a Száraz-ér, mely a Maros hordalékkúpján kialakult természetes árok, vízfolyás, folyócska. Jelentősebb mellékágai a Kutas-ér, az Aranyad-ér, Cigányka-ér, Komlóséri csatorna. Nemcsak természeti értéket képvisel a partja mentén lakók számára, hanem kultúr- és helytörténeti értéket is. 21 part menti régészeti lelőhely jelzi, hogy ősidők óta kedvelt lakóhely volt a környéke. Kincsei: a nád, a káka, a füzesek, a jó levegő, az élénk vízi világ, partjai mentén a jó legelők mind a megélhetés alapjait jelentették. A PHARE segélyprogram keretében több mint 300 millió forint értékű munkát belefektetve megtörtént az Ér medrének rehabilitációja. Megteremtődött a lehetőség a természet megújulására, létrejöhet a zöld folyosó az élővilág egyedei között. A Száraz-ér mentén különálló túraútvonal, illetve millenniumi sétány tervezése van folyamatban, a város aktív civil szervezetei részéről.

A Száraz-ér csatorna átfolyik a Rózsa fürdő (Kossuth L. u. 2) területén is, amely egyedi jelleget kölcsönöz az igen közkedvelt idegenforgalmi létesítménynek. Városunk gyakran látogatott idegenforgalmi központja 1942 óta áll folyamatosan a környék, valamint a helyi lakosság rendelkezésére. A Rózsa Fürdő 2003-ra teljesen megújult. Az átépített és fedett egységgel bővülő fürdőrészleg mellett egy új, gyógyászati tevékenységeiben is kibővült reumatológiai részleg is kiépítésre került. A város központjában lévő fürdőben a strandfürdőzés mellett kiemelkedő gyógyászati tevékenység is folyik, mely a feltörő 46 fokos, magas kovasav tartalmú, alkáli-hidrogénkarbonátos ásványvízre épül. A reumatológiai szakrendelés keretében fizio- és balneoterápiás kezelések vehetők igénybe a reumatikus betegségek és mozgásszervi elváltozások kezelése, gyógyítása céljából. A megújult környezet részét képezi a Száraz-ér élővíz csatornája és a pompázó rózsakertek kombinációja. Szauna, valamint szolárium teszi teljessé a pihenést, regenerálódást. A kedvelt fürdőhely nyári programjai között szerepelnek a hétvégi éjszakai fürdőzések, az úszóversenyek, valamint a júliusi Rózsa Fürdő Napok.

Gyalogtúránk utolsó állomása az Erzsébet liget. A fürdő bejáratán kilépve jobbra fordulunk, s a hídon átsétálva egyenesen haladunk tovább. Elhagyjuk magunk mellett jobb kéz felől, a szolgáltatóház épületét, a gépállomási iskolát, a napközi konyhát, s a Művelődési Központ épületét. Az úton áthaladva bal kéz felől kezdődnek a lakótelepi lakások, jobb kéz felől pedig a település festőművészének, grafikusának nevét viselő Jankó János Általános Iskola és Gimnázium (Erzsébet u. 2.) épülete látható. Az iskola oldala mellett sétálva, balról a Római Katolikus templom tekinthető meg.

Utunkat folytatva az iskola régi épülete már a liget gyönyörű zöldövezetének része. A több mint 4 hektáros Erzsébet liget (Erzsébet u.) nevet viselő liget a település igen kedvelt pihenőövezete, s a szabadtéri rendezvények állandó helyszíne. A ligetben 2007-ben került kialakításra mindannyiunk örömére, egy európai színvonalú gyermekjátszótér. A ligetben található egy országos védettség alatt található fa is, mely a liget befelé vezető útján bal kéz felől látható. A sétányon egyenesen haladva, majd jobbra fordulva találjuk a millecentenáriumi emlékművet, amely a honfoglalás korától évszázadonként egy-egy kopjafa jellegzetes motívumaival emlékeztet a magyar történelem sarkalatos eseményeire, fordulópontjaira.

Az „időutazás”-sal gyalogtúránk véget ért.